Zoonózisnak olyan betegségeket nevezünk, amelyek állatról emberre, illetve emberről állatra képesek átterjedni. A zoonózis fontos kutatási területe az állatorvostant és az emberi gyógyítást ötvöző környezeti gyógyászatnak, illetve általában a környezettel foglalkozó tudományoknak. A mintegy 400 tagú Társaság hagyományosan a szakma egy-egy nagy képviselőjéről nevezi el találkozóit. A mostani a Szent-Iványi − Binder Nap: Szent-Iványi Tamás állatorvos akadémikus az Állatorvos-tudományi Egyetem tanszékvezető tanára volt; Binder László orvosprofesszort pedig a magyar infektológia megteremtőjének tartják.

A közgyűlést Dr. Tuboly Sándor professzor, a Társaság elnöke és Dr. Korzenszky Emőd, a Társaság főtitkára nyitotta meg. Üdvözölte a közgyűlést Dr. Mikola István, a Társaság alapító elnöke is. Dr. Dudits Dénes professzor a géntechnológia és az élelmiszer-biztonság összefüggéseiről beszélt. Előadásából kiderült, hogy lényegesen több mesterséges genetikai módosulás létezik a mindennapjainkban, mint arról a közvélemény tudomást venne − lényegében ilyenek a nemesített növények is. Dr. Tuboly Sándor professzor a prionok szerepét taglalta előadásában − lényegében a köznyelvben „kergemarha-kór” néven ismert betegségről volt szó. Előadást tartott a Fenntartható Élelmiszerlánc

Világtalálkozót szervező Foodlawment Egyesület elnöke, Dr. Búza László főállatorvos is. Témája a trichinellózis nevű betegség volt, amely hazánkban is megjelent és déli irányból terjed Magyarországon. A konferencia résztvevői számára a vendéglátók „nemzetiségi vacsorát” adtak. Ezen a fogadáson a főszerep a felszolgált ételeké volt: mindegyik fogás valamelyik, Magyarországon élő nemzetiség jellegzetes étele volt.