Hol tart ma, az indulás után csaknem kilenc évvel az igénylések számát, illetve a kihelyezések nagyságát tekintve a Széchenyi Kártya Konstrukció?

Mostanáig 198 ezer igénylést fogadtunk be, 147 ezer ügylet került jóváhagyásra, melyek kapcsán 893 milliárd forint összegű hitelkeret igénybevételére nyílt lehetőségük a vállalkozáso

knak. A Széchenyi Kártya fejlődésének voltak mérföldkövei; egyrészt az összeghatár növekedett 25 millió forintig, másrészt 1+1 éves futamidőre történik már a szerződéskötés: folyamatos könnyítések kerültek bevezetésre, az adminisztratív terhek csökkentek, új regisztráló irodák nyíltak, szélesebb lett az elérés. Ezek a lépések mind igazolták, hogy a Széchenyi Kártya „békés” és válságos időben egyaránt sikeres termék.  

A Széchenyi Kártya Program bővítése során megjelent a tízéves futamidejű konstrukció is…

Ez egy régen tervezett lépés volt. A Széchenyi Kártya Folyószámlahitel hiteltípusa, illetve rövid futamideje, azaz az egy plusz egy éves konstrukció nem kedvez a beruházásoknak, ilyen rövid idő alatt szinte kizárt a befektetés megtérülése. Erre kínál megoldást a tízéves futamidejű Széchenyi Beruházási Hitel. Egy beruházás üzemeltetésére, életben tartására, illetve a vállalkozás folyamatos és zökkenőmentes működtetésére pedig forgóeszközre van szükség, melynek biztosítására a Széchenyi Forgóeszközhitel keretében is lehetőség nyílik. Az EU-pályázatokkal kapcsolatban két területen is mutatkozott piaci igény: ha egy vállalkozónak támad egy életre való ötlete, és sikerül megbirkóznia az EU elvárásainak tömegével is, akkor egyrészt a tőkeszegény kkv-k krónikus és fájó önerő hiánya, másrészt az utófinanszírozás jelent számukra problémát. Az előbbi megoldására dolgoztuk ki a Széchenyi Önerő-Kiegészítő Hitelt, az utóbbi problémára a vissza nem térítendő pályázati támogatást megelőlegező hitelt, amellyel az utófinanszírozású részt előre tudjuk hozni. Jelenleg tehát a Széchenyi Kártya Program öt elemből áll, ezek: a klasszikus folyószámla, a beruházási hitel, a forgóeszközhitel, az önerő-kiegészítő hitel, illetve az elnyert pályázati támogatást megelőlegező hitelkonstrukció.

Az elmúlt hónapokban „felgyorsultak az események”, sorra jelentek meg az új Széchenyi Kártya Program termékei…

A nagy „klasszikus”, a Széchenyi Kártya Folyószámlahitel megy a kezdetektől. A múlt év őszén indult el a Beruházási és a Forgóeszközhitel. Az Önerő Kiegészítő Hitel feltételrendszere már év elejére kialakításra került, de a termékbevezetés komoly informatikai fejlesztési igénye miatt ezen konstrukció gyakorlati bevezetésére a közeljövőben kerül sor. Az Agrár Széchenyi Kártya indulását tavaly év végén jelentette be a Miniszterelnök Úr. Egyébként ezt a konstrukciót mi már hosszú évek óta szorgalmaztuk, most végre lehetőség nyílik a Széchenyi Kártya Program mezőgazdasági vállalkozások részére történő kiterjesztésére is. Az Agrár Széchenyi Kártya előkészítése során megoldandó feladat volt többek között a KKV törvény módosítása, annak érdekében hogy ezen államilag támogatott Konstrukció keretében az agrárágazat szereplői is finanszírozhatók legyenek. Az Agrár Széchenyi Kártya Konstrukció a mezőgazdasági ágazat vállalkozásainak (köztük az őstermelőknek, családi gazdálkodásoknak), nyújt finanszírozási lehetőséget. Az Agrár Széchenyi Kártya szabad felhasználású Folyószámlahitel, futamideje max. három év, összege minimum 500 ezer forint, maximum 25 millió forint lehet. A Programhoz állami támogatás kapcsolódik, mely egyrészt a teljes hitelösszegre és futamidőre járó évi két százalékpont kamattámogatásból, másrészt a garanciaintézményi kezességvállalás díjához biztosított garanciadíj-támogatásból áll. A konstrukció alapfeltételeit a Konstrukcióban  résztvevő felek már meghatározták, a hitel az üzletszabályzat megjelenése után lesz igényelhető.

Nyilván megoldandó kérdés a hazai és az EU-s előírások összehangolása…

Mindenképp fontosnak tartjuk a hazai és EU-s előírások harmonizálását, jó példa erre a kkv-k definíciója, amit egy az egyben átvettünk az EU-tól. Eszerint egy vállalkozás addig számít kkv-nak, amíg az alkalmazottak létszáma nem éri el a kettőszázötven főt és forgalma nagyságrendileg a 13 milliárd forintot. Ezek a paraméterek nálunk nagyon komoly vállalatokra, sőt akár multinacionális cégekre érvényesek. Ha ezt a meghatározást alkalmazzuk Magyarországon, könnyen előfordulhat – elő is fordult –, hogy egy nagyobb cég is „rámozdul” a kkv-támogatásokra, és jobb hátterének köszönhetően el is halássza előlük azokat.

Ehelyett milyen paraméterek mentén határozná meg a magyar kis- és középvállalkozásokat?

Mi nem kkv-król, hanem mkkv-król beszélünk. Ugyanis teljesen más igényei vannak egy mikro-, egy magyar vagy EU-s mércével kicsi, illetve kisközép vállalkozásnak. A középvállalatoknak egészen mások a problémáik, nekik teljesen eltérő eszközrendszerre van szükségük. A magyar középvállalkozóknak  nem annyira hitelekre van szükségük, hanem piacra. Ebben kell nekik segíteni, olyan keretrendszert kell nekik adni, hogy exportálhassanak, megjelenhessek a külföldi fórumokon, piacokon. A mikrovállalkozások gondjai teljesen más jellegűek: ezek nyolcvan százaléka nem éri meg az első év végét – és hasonlóan szomorú a képet mutatnak a kisvállalkozások is. Nekik olyan termékekre van szükségük, mint például Kombinált Mikrohitel. Fontosnak tartjuk a Jeremie holdingalapból rendelkezésre álló források minél hatékonyabb felhasználását. Most, két évvel a Jeremie program lejárta előtt még mintegy 200 milliárd forintot nem használtunk fel a keretből, ezt – ha így marad – vissza kell majd fizetnünk az uniónak.

Mi az említett, frissen indult Kombinált Mikrohitel lényege?

A tízéves futamidejű kombinált mikrohitellel összesen 12 millió forint forráshoz – nyolcmilliós hitelhez és négymilliós vissza nem térítendő támogatáshoz – juthatnak a legkisebb, 200 millió forint árbevétel alatti, legfeljebb kilenc főt foglalkoztató – akár újonnan alakult – cégek. A konstrukcióhoz tíz százalék önerő szükséges. A cégeknek annyit kell vállalniuk, hogy a projekt befejezését közvetlenül követő 2 üzleti évben a személyi jellegű ráfordításainak összege elérje a támogatás felét.  
A program úgy épül fel, hogy a projekt értékének maximum 60 százalékát a hitel, legalább 10 százalékát a saját erő adja, a vissza nem térítendő támogatás összege nem haladhatja meg a hitel összegét – és ezen elemeket csak együtt lehet igénybe venni, külön a hitelt vagy a támogatást nem. A KA-VOSZ Vállalkozásfejlesztési Zrt. által kihelyezett hitelek esetén a kamat rendkívül kedvező, 4- 9 százalék közötti lehet, az ügylet egyedi kockázatától függően. A kedvező kondíció egyebek között annak köszönhető, hogy a program az Új Széchenyi Terv keretében valósul meg, így alacsonyak a költségek, másrészt a KA-VOSZ Vállalkozásfejlesztési Zrt. nem kíván ebből a programból profitot generálni. A kombinált mikrohitelhez nem kapcsolódik semmiféle rejtett költség, legfeljebb 50 ezer Ft összegű tranzakciós díj számítható fel.  
A kombinált mikrohitel bonyolítására a KA-VOSZ Zrt. alapított egy új vállalatot.
A KA-VOSZ a múlt év végén létrehozott egy új vállalatot, a KA-VOSZ Vállalkozásfejlesztési Zrt.-t, amely a megbízási tevékenységet folytató KA-VOSZ-tól eltérően a PSZÁF által engedélyezett, hitelnyújtásra jogosult pénzügyi vállalkozás. Míg a KA-VOSZ a többi Széchenyi Kártya terméknél összehozza a feleket, a bankok saját forrásból finanszírozzák a vállalkozókat, addig a Kombinált Mikrohitelnél a KA-VOSZ Vállalkozásfejlesztési Zrt. saját kockázatra finanszíroz. Ehhez a pénzügyi tevékenységhez volt szükség az új vállalatra.

Hogyan szereznek tudomást erről az új termékről a vállalkozások?

A roadshow-t már elindítottuk, országszerte fórumokat tartunk. Az országjárás végén egy nagyon tekintélyes címlistára kiküldött dm-ben tájékoztatjuk a vállalkozásokat az új hitellehetőségről.

A Széchenyi Kártya nemzetközileg is egyedülálló konstrukció, amit elfogadott az EU is. Hogyan sikerült ezt elérni?

Kicsit olyan ez, mint a tanmesének is beillő viccben a medve feketelistáján szereplő nyuszi esete. Röviden: elterjedt az erdőben a hír, hogy a medve feketelistát készített az állatokról, akikkel le akar számolni. Sorra felkeresték őt az erős vadak, és kérdezték, hogy vajon szerepelnek-e a listán. Az igenlő válaszok után fejveszetten elmenekültek, és soha nem tértek vissza az erdőbe. A nyuszi is felkereste a medvét, és amikor meghallotta, hogy az ő neve is ott áll a listán, megkérdezte a vérmes vadállatot: „Medve koma, nem lehetne engem lehúzni arról a listáról?” Mire a medve: „Dehogynem!” És lehúzta. Ennyit az érdekérvényesítésről. Mindent meg lehet tárgyalni, észérvekkel mindenkit meg lehet győzni. A fel nem tett kérdésekre ugyanis soha nem születik válasz. Téved, aki azt hiszi, hogy Brüsszelben márványtáblákra faragják a terveket. Egy értelmes gondolat, jó projekt könnyen befogadásra találhat EU-s szinten is. Ilyen kezdeményezés lehet a Széchenyi Kártya is. A program az elmúlt nyolc-kilenc évben Magyarországon bizonyította életképességét, miért ne arathatna hasonló sikert határainkon kívül, nagyobb piacokon, más uniós országokban is?

Terveznek még új Széchenyi Kártya Program termékeket?

Az elmúlt fél évben több olyan minőségű terméket hoztunk ki, amelyek lefedik egy vállalkozás teljes életét. Ha rövid távú hitel kell, ott a Széchenyi Kártya 25 milliós, 1+1 éves verziója. Ha tízéves hitelre van szükség, a hosszabb távú, maximum 50 milliós beruházási hitelhez lehet nyúlni, ha üzemeltetésről van szó, igényelhető a hároméves, 25 milliós forgóeszközhitel. Mindezek mellett itt van még az Agrár Széchenyi Kártya, az önerő-kiegészítő és a pályázati támogatást megelőlegező hitel, ezek is 25 millió forintos értékben. Mindezekhez csatlakozott most a legkisebbeknek szánt  Kombinált Mikrohitel.

Végezetül, hogyan látja a kkv-k jelenlegi helyzetét?

Ez az év még a „nagyhalál” – remélhetőleg – vége. Elsőként a pénzügyi szektor szenvedte meg a válságot, ezután a reálgazdaság következett. A krízis során egyre szűkült a piac, sorra borultak a cégek, a kkv-k felélték tartalékaikat, majd a tavalyi év közepétől mostanáig teljesen kivéreztek. Ezt a helyzetet örökölte a jelenlegi kormányzat, ezt kell most kezelniük. A kilábalás egyik leghatékonyabb eszköze lehet a kkv-k támogatása. Épülhetnek és teremthetnek több ezer munkahelyet sokmilliárdos adókedvezménnyel nagy gyárak, de ezek az állami támogatások soha nem fognak megtérülni. Bár ezekre a nagyberuházásokra is szükség van, de ha gyökeres változást, nagyon sok új munkahelyet akarunk, akkor ennek érdekében egy minden lehetséges és megengedett eszközt felhasználó kkv támogatási rendszert kell bevetnünk.