Orbán Viktor miniszterelnök köszöntőjével kezdődött hétfő délelőtt a Vidékfejlesztési Minisztériumban az a konferencia, amelyen bemutatták a kormány legújabb, dualizmus kori politikusról elnevezett tervét. A Darányi Ignác Terv 2020-ig tartó nemzeti vidékfejlesztési stratégiát ígér, a hozzá szükséges törvényeket még az idén elfogadják.

Orbán Viktor beszédében sürgette a földtörvény módosítását és további szabályok megalkotását a birtok- és tulajdonvédelem érdekében. A kormányfő kifejtette, gyakran lehet hallani, hogy a jövő háborúi a termőföldért, az ivóvízért fognak folyni. „A rossz hírem az, hogy ez a háború már elkezdődött, csak nem fegyverekkel vívják, hanem más eszközökkel, például leminősítésekkel is, ezért nagyon résen kell lennünk, mert a róka sohasem mondja meg egyenesen, hogy a sajtot szeretné kiénekelni a szánkból” – fogalmazott.

Orbán Viktor kijelentette azt is, hogy meg kell védeni a termőföldet és az ivóvízbázist, ezért nem fogadnak be „génpiszkált anyagokat a földjeinkbe”, és ezért támogatják a gazdák földvásárlását és helyben maradását. Közölte azt is, hogy meg kell akadályozni, hogy élelmiszer-hulladékok legyenek a piacon, ehelyett magyar termelők megfelelő minőségű termékeit lehessen megvásárolni.

Orbán szerint fontos, hogy a vidékről való gondolkodás megváltozzon. „A városok életképtelenek lesznek a vidék nélkül” – mondta a kormányfő. A falusi ember ne áruházakban vegye meg azokat a termékeket, amelyeket meg tudna termelni – fogalmazott, és hozzátette, hogy minden ellenkező híreszteléssel szemben Magyarország mezőgazdasági ország. „Abból nem szabad engednünk, hogy akár városban él, akár falun, a magyar ember asztalán jó minőségű és egészséges, magyar élelmiszer legyen” – jelentette ki, hangsúlyozva: meggyőződése, hogy van esély a rosszabb minőségű külföldi dömpingáru és élelmiszer-ipari hulladék visszaszorítására.

Orbán kijelentette, nem fogadjuk el, hogy csak az ipar jelenti a korszerű gazdaság alapját, és ezzel háttérbe szorul a mezőgazdaság. Szükség van az iparra, szolgáltatásokra, erős pénzügyi szektorra, de:  

„Az a nemzet, amelyik elszakad a földtől, magától a valóságtól szakad el, következésképpen legyengül” – fogalmazott, majd hozzátette, hogy a 21. században a nemzeti önállóság alapja egyre inkább az élelmiszer-önellátás képessége. Úgy vélte, ha újra meglesz a minőségi élet lehetősége a vidéken, akkor a vidék ugrásszerűen képes lesz javítani a városi élet minőségét is, amelyet „a külföldről ideáramló silány kacatok, élelmiszer-ipari hulladék dömpingje alacsony szinten, sőt sokszor emberhez méltatlan szinten tart”.

„Ott a föld szeretete a magyar ember génjeiben” – mondta a kormányfő, aki szerint sokáig tudatosan sorvasztották a vidéki életet. Az a cél, hogy a falusi élet épp olyan vonzó legyen, mint a nagyvárosi. A vidéki ősi hagyományok a nemzet erős kötelékei.

A miniszterelnök a feladatok között említette a földtörvény sürgős átalakítását, további szabályok megalkotását a birtok- és tulajdonvédelem érdekében, a földügyekkel foglalkozó szervezetek működését érintő jogszabályok áttekintését, ésszerűsítését, lehetőleg úgy, hogy a helyi közösségeké lehessen az első szó. Emellett tovább kell egyszerűsíteni a helyi értékesítési, kistermelői tevékenységet, javítani kell a piacok rendjét szabályozó rendeletek minőségét, a kistermelők adottságaihoz kell igazítani a sokszor nehézkes jogszabályokat, csökkenteni kell a termelők kiszolgáltatottságát, és rá kell szorítani a kereskedelmi partnereket a tisztességes piaci viselkedésre – sorolta.

Orbán Viktor szerint Magyarországon „az alapok megvetése után” most kezdődik az új rendszer beüzemelése, a konszolidáció, s az új szisztéma egyik nagy nyertese biztosan a vidék, az agrárium, valamint a kis- és középgazdaságok lesznek.

Orbán Viktor szerint 250 törvény, 30 sarkalatos törvény és az alaptörvény elfogadása után megvannak az alapok és a keretek, most a konszolidáció időszaka jön. „Lezártuk az átmenet húsz zavaros évét. Most igazság, biztonság, kiszámíthatóság kell az embereknek. A Nemzeti Együttműködés Rendszere megadja mindezt a magyaroknak.”

Nem lesz ez sem könnyű, de „ahol van akarat, ott van út is” – nyugtatta meg közönségét Orbán Viktor.

A konferencián mondott köszöntőjében Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter közölte: a Darányi-terv magában foglalja egyebek mellett az uniós vidékfejlesztési forrásokból és a nemzeti költségvetésből megvalósuló programokat, a jogi szabályozás korszerűsítését és az intézményi működés újjászervezését.

A tárcavezető szerint Darányi Ignác munkájából a mai napig profitál a mezőgazdaság. Darányi korszerű megoldásokkal, komplex rendszerekben gondolkozva, válsághelyzetekben találta meg a válaszokat a magyar vidék felzárkózására, a mezőgazdaság talpra állására – emelte ki.

Darányi Ignác

Darányi Ignác (1849-1927) a dualizmus legjelentősebb földművelésügyi minisztere volt, 1895-1903-ban és 1906-1910-ben viselte e tisztséget. Eredetileg jogász volt, ügyvédként olyan fontos családokat is képviselt, mint a Tisza, Bethlen vagy Teleki famíliák. Ugyanakkor nagy földbirtokai is voltak, amikor 1892-ben befejezte az ügyvédkedést, már 5000 katasztrális holdja volt.

Földművelésügyi miniszterként jelentősen megnövelte tárcája költségvetését, és egy sor modernizációs programot vitt át központi szervezéssel.