Jól mutatja az EU döntéshozatali mechanizmusának nehézkességét, hogy mivel a mostani – március végi – határidőre nem született meg a jogszabály, arra akár éveket is várhatunk. A bizottság persze újra elindítja a folyamatot, de sokan már az európai élelmiszeripar versenyképességét siratják az elavult szabályozási környezet, a nehézkes engedélyezési eljárások miatt. A kását persze nem eszik olyan forrón. Az új technológiák bevezetésére szinte csak a legnagyobb globális cégek képesek. Az európai élelmiszerpiacon most inkább a hagyományos élelmiszerek reneszánszáról lehet beszélni. A minél inkább adalékmentes, az egészséges életmódot támogató élelmiszerek iránti kereslet élénkül leginkább. A természetesség most a fejlesztésben és a reklámokban is a legfontosabb hívó szó. Ennek ellenére nyilvánvaló, hogy az EU nem maradhat le a kutatás-fejlesztési eredmények hasznosítási versenyében.

A címkén akadtak fenn

A klónozással kapcsolatban az Európai Parlament és Tanács közötti egyeztetés évek óta tart. Az élelmiszercélú klónozásról folyó vita öt évvel ezelőtt kezdődött, amikor klónozott embriókat hoztak be az EU-ba. Az Európai Parlament már 2008. szeptemberi állásfoglalásában a klónozás teljes tilalmát követelte. Most amiatt akadt el a folyamat, mert a klónozott állatok utódaiból származó élelmiszerek címkézésével kapcsolatban nincs egyetértés. Addig mindkét döntéshozó testület eljutott, hogy be kell tiltani az állatszaporításban alkalmazott élelmiszer-ipari klónozást, illetve teljes tilalmat kell előírni a klónozott állatokból származó élelmiszertermékek tekintetében. A tiltás utódokra való kiterjesztése azonban újabb nézetkülönbséget szült. A parlament a megegyezés érdekében azt javasolta, hogy ilyen termékek esetében egyértelműen tüntessék fel a speciális eredetet. A tanács ezt csak a friss marhahús esetében támogatta, a képviselők viszont ezt nem találták elegendőnek. A tanács álláspontja szerint a parlament nem vette figyelembe egy ilyen jellegű kötelező jelölés technikai megvalósíthatóságát és gyakorlati hatásait.

Még idő kell

Bár a klónozás nem genetikai módosítás, a fogyasztók fejében gyakran mosódik egybe a genetikailag módosított szervezetek és a klónozott állatok témaköre; az EU rendkívül óvatos ezekben a témákban. Élelmiszer-biztonsági szempontból nincs arra utaló jel, hogy különbség lenne a klónok és azok utódainak húsa és teje, valamint a hagyományosan tenyésztett állatokból származó hús és tej között. Ennek ellenére az EU úgy ítéli meg, hogy a megbízható kockázatbecslésekhez szükséges kutatási időszakok még nem elég hosszúak. Ráadásul jelenleg a szarvasmarhán és a sertésen kívüli egyéb fajok esetében még igen kevés az értékelhető kutatási eredmény.

Az európai élelmiszer-szabályozás nem csak az új élelmiszerekkel kapcsolatban van átalakulóban. Az élelmiszerek címkézése hosszú évek óta állandó téma. Az Európai Parlament környezetvédelmi bizottsága napjainkban fogalmazott meg új véleményt. Eszerint olvashatóan és táblázatos formában kell a jövőben feltüntetni minden élelmiszer csomagolásán a tápanyag-összetételre vonatkozó legfontosabb információkat (energiatartalom, zsír, telített zsír, cukor és só mennyisége). Ehhez a listához a szakbizottság hozzátette még a mesterséges transzzsírokat. Fel kell tüntetni az ajánlott napi mennyiséget, és azt is rá kellene írni a címkére, ha egy összetevőt kicserélnek az élelmiszerben.