6. Társadalmivá váló marketing

A fogyasztók egyre jobban szeretnék, hogy hallgassák meg a véleményüket, és a közeljövőben várhatóan olyan mértékben lesznek képesek befolyásolni a kiskereskedelmi cégek által követett stratégiákat, mint korábban sohasem. A kereskedőknek oda kell figyelniük ezekre a véleményekre még a kulcsfontosságú döntések meghozatalakor is. Az üzletláncok a kedvező árak helyett inkább a vásárlói lojalitásra alapozott kezdeményezések révén érhetnek majd el magasabb forgalmat. A hagyományos marketingcsatornák valószínűleg szenvedni fognak, új lehetőségek nyílnak meg azonban a fogyasztóval való kommunikációra. A helyi aktivitások ugyanis újabb célzott promóciós lehetőségeket nyitnak meg, amelyekkel az eladótérben befolyásolható a vásárlói döntés, ennélfogva alaposan felértékelődik a jelentőségük.
 

7. A nonfood termékeket hagyjuk meg a szaküzleteknek!

A néhány évvel ezelőttinél nehezebb gazdasági körülmények hatására a fogyasztók kevesebbet költenek a nem alapvető termékekre. Erős defláció jellemzi a nonfood kategóriákat, miközben a vásárlók elpártolnak a nagy alapterületű üzletektől. A piaci szereplők felismerik, hogy alacsony értékesítési potenciállal rendelkező termékek forgalmazásának megszüntetésével hely szabadul fel a polcokon. Egyes hipermarket-láncoknál máris tapasztalható, hogy kivonulnak a nonfood kategóriákból, és azok forgalmazását szaküzletek számára szervezik ki. A Carrefour Franciaországban ennek jegyében már nem kínál például barkácstermékeket, és egyre inkább eltávolodik a „mindent egy fedél alatt” koncepciótól.

8. A vertikális integráció erősödése az egészségtudatosság és a humánetikai aggodalmak hatására

Az egészségtudatossággal és a humánetikus magatartással kapcsolatos kérdések egyre nagyobb teret kapnak a médiában, a termékek megbízhatóságát és nyomon követhetőségét szabályzó előírások pedig szigorodnak. Mindez kiváló lehetőséget nyújt a kereskedők számára arra, hogy a marketingüzenetet immár ne az árra fókuszálják. Annál is inkább, mert a fogyasztók a gazdaság állapotának javulásával az ár helyett egyre nagyobb hangsúlyt szentelnek ezeknek a tényezőknek. Valamennyi értékesítési csatornában átláthatóságot fognak elvárni, a diszkontoktól a barkácsáruházakig. A kereskedők egyre jobban ellenőrizni tudják az ellátási láncot és a termékeket. Az Asda Nagy-Britanniában ennek jegyében például olyan webkamerákat szerelt fel üzleteiben, amelyeken keresztül a vásárlók nyomon követhetik az ázsiai ruhaüzemekben uralkodó állapotokat, de bepillantást nyerhetnek akár a csirketenyésztő gazdaságok működésébe is.
 

9. A nemzetközivé válás második hulláma

A gazdasági válság a fejlett piacokat sújtotta a legerősebben, arra kényszerítve a kiskereskedelmi láncokat, hogy újra megvizsgálják a külföldi terjeszkedés lehetőségeit. Kezükre játszhat, hogy a fogyasztók – pl. a fejlődő piacokon is – egyre inkább hozzászoknak a modern kiskereskedelem kínálta vásárlási lehetőségekhez és mind jobban vonzódnak a külföldi márkákhoz. A vásárlók kezdetben kevés különbséget fognak tapasztalni a külföldi láncok megjelenésekor, hiszen a piacra lépés nagy valószínűséggel egy-egy helyi piaci szereplő felvásárlásával fog végbemenni. A kereskedelmi hálózatok számára kétségkívül kockázati tényezőt jelent, hogy nem ismerik az adott piac jellegzetességeit – ezt a tapasztalathiányt azonban vegyes vállalatok létrehozásával és akvizíciók révén pótolhatják.

10. Választékoptimalizálással a kínálatdömping ellen

A piacon a márkákat és a kiskereskedelmi cégeket tekintve egyaránt konszolidáció megy végbe. Egyfelől a fogyasztók mind jobban elvesznek a termékkínálat tengerében és a túlzsúfolt üzletekben, másfelől a kereskedők egyre nagyobb polchelyet szeretnének a saját márkáknak. Ezek a folyamatok elsősorban a kisebb és közepes méretű brandeket, illetve beszállítókat sújtják, és a piacról történő kihullásukat okozhatják. A negatív hatásokra a beszállítók kínálatuk „áramvonalassá” tételével reagálhatnak. A fogyasztók számára egyre több vásárlási lehetőség kínálkozik, jobban átlátható eladóterek, szűkebb választék, kevesebb gyártói márka és több private label várja őket. Növekszik a saját márkák penetrációja és egyre fontosabbá válnak a vásárlói hűségprogramok. A kereskedők ugyanakkor vevőket veszíthetnek, ha túl sok, vagy nem megfelelő márkákat kínálnak. A Wal-Mart például a választékoptimalizálás jegyében 2008-2010. között 20-30 százalékkal csökkentette a cikkelemek számát (igaz, néhányat közülük utóbb ismét belistázott).