Immár az Egri Borvidéken is kezdetét vette a szüret, szedni lehet a Zenitet, a Menoire-t, az Irsai Olivért és a Turánt is, de a 17 mustfokot elért Muscat ottonel szintén betakarítható. Mi több – az utóbbi hetekben felgyorsult érési folyamatnak köszönhetően –, például a korai-közép Cserszegi fűszeresre sem kell már sokat várni. A nagy átlagot tekintve ugyanakkor normálisnak mondható ez a szüreti időpont, csak néhány fajta esetében beszélhetünk kicsit korábbi kezdésről.

– Kedvező előjelekkel vágunk neki az idei szüretnek, úgy a mennyiséget, mint a minőséget tekintve is bizakodóak lehetnek a gazdák – jelentette ki Varsányi Lajos, az Egri Borvidék Hegyközségi Tanácsának (EBHT) elnöke. Mint emlékeztetett, a szőlők jól teleltek, számottevő fagykár nem volt. Az időjárás alapvetően kegyes volt, elég csak arra gondolni, hogy a tavalyi esztendővel szemben idén növényvédelmi probléma alig adódott: sem a gombabetegségek, sem a kártevők – a szőlőmoly kivételével – nem okoztak fejfájást a termelőknek.

– Kedvező ez az év a tekintetben is, hogy a pincékben lévő készletek jelentősen megcsappantak, tárolási gondok aligha lehetnek. El kell ismerni azonban azt is: ez elsősorban a tavalyi csekélyebb mennyiségű terméssel magyarázható, mintsem a piaci kereslet megélénkülésével – tette hozzá.

A pozitív előjeleknél maradva megjegyezte, lassan elkopnak a boltokból a felszámolásokból eredő, nagyon olcsón értékesített borok, bár a kereskedelemben azért még itt-ott rontják az árakat. – Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy továbbra is van érdeklődés a külső felvásárlók részéről a termés iránt, ami azért fontos, mert a 2008-ban, 2009-ben szüretelt kék szőlőnek csupán a fele, a fehérnek pedig mindössze 34 százaléka került „egri” néven forgalomba. Magyarán: a termés jelentős részét kivitték a borvidékről, ami végső soron munkahelyek elvesztésével is együtt járt.

Átlagos mennyiség, rendkívül jó minőség

Az 5700 hektáros Egri Borvidéken mindössze 5300 hektárról érkezett termésbecslés, ami a műveletlenül hagyott területek igen nagy arányáról árulkodik. – A próbafokolások alapján azonban a minőség rendkívül jónak ígérkezik: még elegendő a nedvesség a talajban, s a napsütéses órák száma is kedvezően alakul. Aggódok viszont, hogy túl sokáig tart az aszályos meleg idő, ami már káros is lehet: csökkenhet a szőlő savtartalma és a mennyisége is – jelentette ki Varsányi Lajos.

Ami pedig a felvásárlási árakat illeti: Varsányi Lajos szerint egyértelmű az emelkedés. Például míg az Irsai Olivér kilójáért tavaly 95 forintot adtak, addig az idén 110–130 forint várható. A fehér fajták esetében általában 10–20 százalékos, a kékeknél ettől valamivel kisebb emelkedésre van kilátás. – Meglátásom szerint a jó bor alapjául szolgáló jó minőségű szőlő ára mehet fel nagyobb mértékben. Igaz viszont, ezzel is csak nullszaldós lesz az ágazat, hektáronként várható 85 mázsás termésátlag mellett nyereségre nemigen számíthatnak a termelők – jegyezte meg.

Csökkenő vásárlóerő

– A sok pozitívum mellett ugyanakkor meg kell említenem a kedvezőtlen jeleket is. Sajnos általános jelenség a vásárlóerő csökkenése. Ez nem utolsósorban a devizahitelek radikálisan megemelkedett törlesztőrészleteivel magyarázható, ami pedig a fogyasztás drasztikus visszaesését is eredményezte. Ezt tetézi, hogy a borvidéken több jelentős felvásárló is kiesett; van olyan, aki gazdasági okok miatt kénytelen szüneteltetni tevékenységét, mások pedig már csak saját szőlőt dolgoznak fel – tért rá a szüretet befolyásoló negatívumokra az EBHT elnöke.

Varsányi Lajos kitért arra is, hogy az elmúlt években több pályázat is segítette a pincészetek technológiai fejlesztését, így – főként a kisebb borászatoknál – akinek volt elképzelése és kellő önereje, az élhetett a lehetőséggel. Szerinte sikerült is valamelyest csökkenteni a borvidék e téren meglévő hátrányát. A korábbi években komoly gondot, feszültségforrást jelentő munkaügyi ellenőrzésekről szólva kijelentette: úgy tapasztalja, javultak a feltételek, legalábbis már „nem vadásznak rájuk” az ellenőrök.

– Nagyobb gondot jelent az ágazatot sújtó tőkeszegénység, sokkal nehezebb hitelekhez jutni, ráadásul még ha sikerül is, lényegesen keményebbek a feltételek. A jelek szerint még mindig nem vonzó a szőlészet-borászat a bankok számára. Azért van kivétel is: az egyik hazai pénzintézet ajánlatot tett a felvásárlási és készletezési költségek részbeni finanszírozására azzal a céllal, hogy a helyben megtermelt alapanyagot helyben is dolgozzák fel, amivel munkahelyeket lehet megmenteni – jelentette ki.

Szigorú szabályzat

Az Egri Hegyközség idevágó, a szüreti kezdési időpontokat meghatározó, gyakorlatilag az egész borvidék területére érvényes szabályozása értelmében fajtánként minimum három tábla próbafokolását kell elvégezni; figyelemmel kell kísérni a természetes cukortartalom növekedését, a savtartalom-csökkenést a korai fehér és illatos fajták, valamint meghatározott minimális cukortartalom elérését az eredetvédett fehér- és kékszőlő-fajták esetében; a fajtára jellemző zamatot, küllemet, technológiai érettséget el kell érnie a szőlőnek; a rendkívüli időjárás következtében jelentkező növény-egészségügyi vészhelyzetet figyelembe lehet venni.

A védett eredetű borokat adó fajták szüretének kezdési időpontját fajtánként a szokásos módon két nappal előre meghirdeti a hegyközség, ami kötelező érvényű mind a termelőkre, mind a felvásárlókra nézve. Ettől eltérés – a hegyközséghez benyújtott írásos kérelem alapján – mustsűrítmény, szőlőivólé és pezsgőalapbor készítése esetén, illetve rendkívüli esetben engedélyezhető. A meghatározott szüreti időpont előtti szüret esetén a tulajdonos, bérlő, felvásárló 20 ezertől 200 ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható, és az „egri” termőhelyre utaló termékjelöléstől is eltiltható.